Nos, végre van hivatalos nyilatkozatunk írásban arról az új pozícióról, amelyet a szervezet a „hű és diszkrét rabszolga” -hoz viszonyítva, amely most elérhető www.jw.org.
Mivel már foglalkoztunk ezzel az új megértéssel máshol ezen a fórumon nem fogjuk itt kifejteni a lényeget. Inkább az ókori beroóiak szellemében nézzük meg a Vezető Testület által az új tanításra vonatkozóan bemutatott bizonyítékokat, „hogy lássuk, hogy ezek a dolgok így vannak-e”.
[Az összes kivonat a Éves ülésjelentés]
Kezdjük ezzel a nyitó gondolattal:

„Vegye figyelembe Jézus szavai kontextusát Máté 24 fejezete. Az itt felsorolt ​​összes versnek teljesülnie kellett Krisztus jelenlétében, „a dolgok rendszerének lezárásakor” - 3 vers. ”

Mivel ez az előfeltétel megalapozza a jövőbeni helyzetet, vizsgáljuk meg. Hol vannak annak bizonyítékai, hogy Máté 24. fejezetének beteljesedése Krisztus jelenléte alatt történik? Nem az utolsó napok, hanem a jelenléte. Csak azt feltételezzük, hogy a két dolog szinonimája, de igaz?
A Szentírás honnan tudhatjuk meg, hogy a tanítványok azt hitték, hogy Jézus láthatatlanul kormányozni fog az égből, miközben a nemzetek továbbra is uralkodnak a földön, és nincsenek tisztában ezzel a jelenléttel? A kérdés, amelyet Máté 24. fejezetének elején megfogalmaztak, azon a véleményen alapult, amelyet akkoriban hittek. Van-e valamilyen szentírási bizonyíték arra, hogy hittek egy láthatatlan jelenlétben?
Mt. 24: 3, jelzést kértek, hogy tudják, mikor kezd el uralkodni, mikor a vége vagy a következtetés[I] eljön - két esemény, amelyet nyilvánvalóan egyidejűnek hittek. Kicsit több mint egy hónap múlva ismét feltették a kérdést, így fogalmazva meg: „Uram, visszaadod Izraelnek a királyságot ebben az időben?” (ApCsel 1: 6.) Hogyan kaphatunk láthatatlan, évszázados jelenlétet ezeken a kérdéseken, anélkül, hogy uralkodása láthatóan megnyilvánulna a földön?

 Logikusan tehát, hogy a „hű és diszkrét rabszolganak” Krisztus jelenlétének kezdete után kellett megjelennie 1914. ” (Ellenérvet lásd: Az 1914 volt a Krisztus jelenlétének kezdete?)

Hogy ez logikus? A rabszolgát azért nevezik ki, hogy táplálja a Mester otthonait, mert a Mester az el és nem tudja ellátni a kötelességet. Amikor a Mester Visszatér megjutalmazza azt a rabszolgát, aki hűnek bizonyult, és megbünteti azokat a rabszolgákat, akik nem teljesítették kötelességüket. (Lukács 12: 41–48) Hogyan lehet logikus, hogy a mester kijelöli a rabszolgát, hogy táplálja a házasságát, amikor a Mester be? Ha a Mester jelen van, akkor hogyan tud megérkezik hogy megtalálja a rabszolgát, aki így cselekszik?

„Az 1919-től kezdve mindig volt egy kis csoport felkent kristályok a Jehova Tanúi világszékhelyén. Felügyelték világszerte folytatott prédikációs munkánkat, és közvetlenül részt vettek a lelki ételek elkészítésében és kiadásában. Az utóbbi években ezt a csoportot szorosan azonosították a Jehova Tanúinak irányító testületével. ”

Igaz, de félrevezető. Ugyanez mondható el minden évről, attól kezdve, hogy a világ központját Charles Taze Russell testvér megalapította. Miért írjuk alá 1919-et valahogy jelentősnek?

"A bizonyítékok a következő következtetésre mutatnak:" A hűséges és diszkrét rabszolgát "kinevezték Jézus 1919 háztartásában."

Milyen bizonyítékokra hivatkoznak? Ebben a cikkben nincs bizonyíték. Egyszerűen állítottak, de semmit sem adtak nekünk, hogy ezt alátámasszuk. A bizonyítékok rendelkezésre állnak máshol? Ha igen, örömmel fogadnánk bármelyik olvasónkat, hogy a fórum hozzászólási funkciójával nyújtsa be. Ami minket illet, nem találtunk semmit, ami szentírásszerű bizonyítéknak minősülne arról, hogy 1919-nek bármilyen prófétai jelentősége is van.

Ez a rabszolga a kicsi összetett, felkent testvérek csoportja, amely a világ székhelyén szolgál Krisztus jelenlétében és közvetlenül részt vesz a lelki étel elkészítésében és kiadásában. Amikor ez a csoport az irányító testületként működik együtt, „hűséges és diszkrét rabszolgaként” viselkedik. ”

Megint nincsenek szentírási bizonyítékok annak igazolására, hogy a rabszolga megfelel a világ központjában dolgozó testvéreknek. Amink van, az empirikus bizonyíték. Vajon ezek az empirikus bizonyítékok alátámasztják-e azt a következtetést, hogy a Vezető Testület nyolc embere a rabszolga, akiről Jézus beszélt? Kijelentjük, hogy „a felkent testvérek kis csoportja… közvetlenül részt vesz a spirituális ételek elkészítésében és kiadásában”. Az irányító testület önmagában nem készít és nem ad ki spirituális ételt. Valójában kevés cikket írnak, ha vannak ilyenek. Mások írják a cikkeket; mások kiadják az ételt. Tehát ha ez az alapja a levonásainknak, akkor arra a következtetésre kell jutnunk, hogy mindazok, akik elkészítik és kiadják az ételt, a rabszolgát alkotják, nem csak az irányító testület nyolc tagja.

Mikor azonosítják a szolga?

Miért kell a hangsúlyt kiadványainkban a rabszolgára helyezni? Miért kell most azonosítania a rabszolgát? Íme néhány érdekes statisztika.

A "kormányzó testület" kifejezés átlagos éves előfordulása a Őrtorony:

1950 és 1989 között évente 17
1990 és 2011 között évente 31

A "Hűséges rabszolga vagy Steward" kifejezés átlagos éves előfordulása a Őrtorony:

1950 és 1989 között évente 36
1990 és 2011 között évente 60

A kifejezések és a hozzájuk kapcsolódó témák figyelme majdnem megduplázódott az elmúlt 20 években, a Proclaimers könyv, amelyben először megneveztek és ábrázoltak.
Ismét az összes Jézus-példázat közül miért kell erre hangsúlyt fektetni? Sokkal fontosabb, kik vagyunk a rabszolga azonosítására? Nem ezt kell tennie Jézusnak? Szerinte a rabszolga azonosítása akkor történik, amikor megérkezik, és megítéli mindegyik magatartását.
Négy rabszolga létezik: az egyiket hűségesnek és jutalmazottnak ítélik, az egyiket gonosznak ítélik és a legnagyobb szigorúsággal büntetik, aki sok stroke-ot kap, és aki keveset. Kezdetben mindannyian a háziak táplálására kapott megbízást, és megítélésük azon alapszik, hogy a mester megérkezéséig mennyire jól vagy rosszul teljesítették ezt a feladatot. Mivel még nem érkezett meg, nem tudjuk megmondani, hogy kivel van a rabszolga, hacsak nem akarunk abban a helyzetben lenni, hogy a Mester, Jézus Krisztus ítélete elé kerüljünk.
Nézd meg, mit mond Jézus:

„Ki valójában az a hű és diszkrét rabszolga, akit a mestere kinevezte a háziassága felett, hogy megfelelő időben adja meg nekik az ételt? 46 Boldog az a rabszolga, ha megérkezésekor a mestere ezt találja ...48 „De ha valaha is ez a gonosz rabszolga mondaná a szívében:„ A gazdám késik ”(Mt. 12: 47, 48)

"Aztán azt a rabszolgát, aki megértette a mester akaratát, de nem készített fel, vagy az akarata szerint nem cselekedett, sok ütéssel megverték. 48 De azt, amelyik nem értette, és így tette a stroke-ot érdemlő dolgokat, kevesen fogják megverni. . . (Lukács 12:47, 48)

Egy rabszolga megbízást kap, de négy rabszolga eredményt ad. A hű rabszolgát nem azonosítják azzal, hogy megbízást kaptak a háziak táplálására. Az ítélet során azonosított négy rabszolga mind a háziak táplálására szolgáló egyetlen, egyetlen megbízásból származik. Megítélésük éppen azon alapul, hogy mennyire teljesítették ezt a kötelességet. Az etetés feladata még nem ért véget, ezért még korai megmondani, hogy ki a hű rabszolga.
Tehát ismét, miért gondoljuk úgy, hogy ismételten szükség van (az 4 alkalmainak átlaga átlagosan a kiadásonként) Őrtorony) hangsúlyozza ki a rabszolga?

Mit gondolsz?

[I] Mivel azt állítjuk, hogy Krisztus jelenléte 1914-ben kezdődött, ebből következően a dolgok rendszerének megkötését akkor is meg kellett kezdeni. Úgy gondoljuk, hogy mint egy könyv lezárása, amely egy vagy több fejezetre szólhat, a dolgok rendszerének következtetései az utolsó napokig terjednek. Azonban a görög szó, amelyet „következtetésre” teszünk, az sunteleia, azaz „befejezés, kiteljesedés, vég”. Az igéből származik, sunteleó, vagyis „véget vetek, teljesítek, teljesítek”. Görögül használják annak bemutatására, hogy egy vétel vagy szerződés teljesült, teljesült vagy teljesült. A szó átadja az összetett alkatrészek sorozatának ötletét, amelyeket összehoznak, elkészítenek, kiteljesednek. Például a házasságnak számos része van - az udvarlás, a szülőkkel való találkozás, a szertartás megtervezése stb. -, de mindezzel együtt azt mondjuk, hogy a házasságot csak a pár első szexuális kongresszusa teszi teljessé. Jogilag, ha ez még nem történt meg, a házasság továbbra is érvényteleníthető. Mt. 24: 3, sunteleia az egyik korszak végének és a másik kezdet fogalmának szól. A tanítványok kérdésük megfogalmazásakor tudni akarták, hogy a dolgok jelenlegi rendszere mikor ér véget a befejezéséhez, és mikor kezdődik a következő, a jobbik.

Meleti Vivlon

Meleti Vivlon cikkei.
    19
    0
    Szeretné a gondolatait, kérjük, kommentálja.x