Itt van egy rész a heti szolgálati értekezleten a következő alapján Érveljünk az írásokból, 136. oldal, 2. bekezdés. A „Ha valaki azt mondja” szakaszban azt javasoljuk, hogy mondjuk: „Megmutathatom-e, hogyan írja le a Biblia a hamis prófétákat?” Ezután a 132–136. Oldalakon vázolt pontokat kell használnunk öt oldal pontok megmutatni a háztulajdonosnak hogy a Biblia leírja a hamis prófétákat!
Ez sok pont. Ezzel csak annyit kellene lefednünk, amit a Biblia mond a témáról, nem értene egyet?
Így írja le a Biblia a hamis prófétákat:

(Mózes 18: 21, 22) És abban az esetben, ha a szívedben mondanád: „Hogyan tudhatjuk meg azt a szót, amelyet Jehova nem mondott?” 22 amikor a próféta Jehova nevében beszél, és a szó nem fordul elő vagy válik valóra, az az a szó, amelyet Jehova nem beszélt. A próféta váratlanul beszélt róla. Nem szabad félned tőle.

Most azt kérdezem tőled, hogy az egész Szentírásban őszintén elő tudsz-e állítani egy jobb, tömörebb, tömörebb magyarázatot a hamis próféta azonosítására? Ha lehet, szívesen elolvasom.
Tehát a miénkben öt oldal pontok felvázolva „hogyan írja le a Biblia a hamis prófétákat”, utalunk erre a két versre?
MI NEM!
Személy szerint ezeknek a verseknek a hiányát tartom a leginkább sokatmondónak. Nem lehet, hogy csupán elnéztük őket. Végül is Deutra hivatkozunk. 18: 18-20 beszélgetésünkben. Bizonyára a téma írói nem álltak meg röviden a 20. versben a kutatásuk során.
Csak egy okot látok arra, hogy ezeket a verseket ne vegyük bele e témakör átfogó kezelésébe. Egyszerűen fogalmazva: elítélnek minket. Nincs védekezésük ellenük. Tehát figyelmen kívül hagyjuk őket, úgy teszünk, mintha nem lennének, és reméljük, hogy semmilyen küszöbön kívüli beszélgetés során nem vetik fel őket. Legfőképpen reméljük, hogy az átlagos Tanú ebben az összefüggésben nem fog tudomást szerezni róluk. Szerencsére ritkán találkozunk az ajtó előtt olyan emberrel, aki elég jól ismeri a Bibliát ahhoz, hogy felemelje ezeket a verseket. Ellenkező esetben egyszer csak a „kétélű kard” fogadó végén találhatjuk magunkat. Hiszen őszintén el kell ismerni, hogy voltak olyan esetek, amikor „Jehova nevében beszéltünk (mint az általa kijelölt kommunikációs csatorna), és a„ szó nem fordult elő vagy vált valóra ”. Tehát „Jehova nem beszélt”. Ezért „elbizakodottsággal beszéltük”.
Ha elvárjuk az őszinteséget és az őszinteséget más vallásoktól, akkor nekünk magunknak is ki kell mutatnunk azt. Úgy tűnik azonban, hogy ezt nem tettük meg, amikor ezt a témát a Érvelés könyvben és másutt is.

Meleti Vivlon

Meleti Vivlon cikkei.
    20
    0
    Szeretné a gondolatait, kérjük, kommentálja.x