[Kattintson ide a sorozat 1. részének megtekintéséhez]

A mai irányító testület isteni háttereként veszi fennállását arra a tanításra, miszerint az első századi gyülekezetet szintén egy jeruzsálemi apostolokból és idősebb férfiakból álló irányító testület irányította. Igaz ez? Volt-e olyan közigazgatási irányító testület, amely az egész első századi gyülekezet felett uralkodott?
Először meg kell állapítanunk, hogy mit értünk „irányító testület” alatt. Lényegében egy test irányít. Lehet, hogy egy vállalati igazgatósághoz hasonlítják. Ebben a szerepben az irányító testület egy multinacionális milliárd dolláros vállalatot irányít, amelynek fióktelepei, földbirtokai, épületei és felszerelései vannak az egész világon. Közvetlenül ezer országban foglalkoztatja az önkéntes munkavállalókat, rengeteg országban. Ide tartoznak a kirendeltség munkatársai, misszionáriusok, utazó felügyelők és különleges úttörők, akik mindegyikét különböző mértékben támogatják anyagilag.
Senki sem tagadja, hogy az imént ismertetett sokszínű, összetett és kiterjedt vállalati egységnek szüksége van valakire az élen, hogy hatékonyan működhessen. [Nem javasoljuk, hogy ilyen egységre lenne szükség a világszerte zajló prédikációs munkához. Végül is a kövek ki tudtak kiáltani. (Lukács 19:40) Csak egy ilyen entitás birtokában van szükség irányító testületre vagy igazgatóságra annak kezeléséhez.] Ha azonban azt mondjuk, hogy modern irányító testületünk az első századi modellen alapszik, akkor egy az első században létező hasonló vállalati egység?
A történelem bármely hallgatója nevetségesnek találja ezt a javaslatot. A multinacionális vállalatok meglehetősen új találmány. A Szentírásban semmi nem utal arra, hogy az apostolok és az idősebb férfiak Jeruzsálemben egy multinacionális vállalati birodalmat irányítottak volna, földbirtokkal, épületekkel és pénzügyi eszközökkel több pénznemben. Az első században egyszerűen nem volt infrastruktúra az ilyesmi kezelésére. A kommunikáció egyetlen formája a levelezés volt, de nem volt létrehozott Postai Szolgálat. A leveleket csak akkor küldték el, amikor valaki véletlenül útnak indult, és tekintettel az utazás veszélyes jellegére azokban a napokban, soha nem lehetett számítani a megérkező levélre.

Tehát mit értünk egy első századi irányító testületnél?

Arra gondolunk, hogy korai megfelelője annak, amit ma felettünk uralunk. A modern irányító testület közvetlenül vagy képviselői útján elvégzi az összes kinevezést, értelmezi a szentírásokat, és rendelkezésünkre bocsátja az összes hivatalos megértésünket és tanításunkat, törvényt hoz a Szentírásban kifejezetten nem érintett témákról, törvényszéket szervez és irányít e törvény végrehajtása érdekében, és tiltja az illesztést. bűncselekmények büntetése. Az abszolút engedelmességhez való jogot is magában foglalja, amikor Isten kijelölt kommunikációs csatornájaként önmagát hirdeti.
Ezért az ősi irányító testület ugyanezeket a szerepeket töltötte volna be. Ellenkező esetben nem lenne szentírási előzményünk arra nézve, hogy mi irányít ma bennünket.

Volt-e ilyen első századi irányító testület?

Kezdjük azzal, hogy ezt lebontjuk a fennálló irányító testület fennhatósága alatt álló különböző szerepekre, majd ősi párhuzamokat keresünk. Lényegében visszafejtjük a folyamatot.
Ma: Felügyeli a világméretű prédikációs munkát, kinevezi a fióktelepeket és az utazók felügyelőit, kiküldeti a misszionáriusokat és a speciális úttörőket, és gondoskodik pénzügyi szükségleteikről. Mindezek viszont közvetlenül jelentést tesznek az irányító testületnek.
Első század: A görög szentírásokban szereplő országokban egyik országban sincsenek fióktelepek. Voltak azonban misszionáriusok. Pál, Barnabas, Silas, Mark, Lukács mind történelmi jelentőségű példák. Ezeket az embereket Jeruzsálem küldte? Vajon Jeruzsálem anyagilag támogatta őket az ősi világ összes gyülekezetétől kapott pénzeszközökből? Visszatérésük után jelentettek vissza Jeruzsálembe?
Kr. U. 46-ban Pál és Barnabás az antiochiai gyülekezethez kapcsolódott, amely nem Izraelben, hanem Szíriában volt. Az antiochiai nagylelkű testvérek megkönnyebbülési küldetéssel küldték őket Jeruzsálembe a Claudius uralkodása alatt tartó nagy éhínség idején. (ApCsel 11: 27–29.) Missziójuk befejeztével magához vették Márk Jánost, és visszatértek Antiochiába. Ezen a ponton - valószínűleg Jeruzsálemből való visszatérésük után egy éven belül - a szent szellem arra utasította az antiochiai gyülekezetet, hogy bízza meg Pált és Barnabást, és küldje el őket arra, ami a három missziós túra közül az első lesz. (ApCsel 13: 2–5)
Mivel éppen Jeruzsálemben voltak, miért nem irányította oda a szent szellem az idősebb embereket és apostolokat, hogy küldjék őket erre a küldetésre? Ha ezek az emberek alkotnák Isten kijelölt kommunikációs csatornáját, akkor Jehova nem aláásná a kinevezett uralmat, hanem az antiochiai testvérek útján terelné kommunikációját?
Az első missziós körútjuk befejezése után hol tért vissza ez a két kiváló misszionárius, hogy jelentést tegyen? Jeruzsálem központú irányító testülethez? Az ApCsel 14: 26,27 azt mutatja, hogy visszatértek az antiókhiai gyülekezetbe, és teljes jelentést készítettek, „nem kevés időt töltöttek a tanítványokkal”.
Meg kell jegyezni, hogy az antiochiai gyülekezet ezeket és másokat küldött ki missziós túrákra. Nincs adat arról, hogy a jeruzsálemi idősebb férfiak és apostolok missziós túrákra küldték volna az embereket.
Vajon az első századi jeruzsálemi gyülekezet irányító testületként működött-e abban az értelemben, hogy irányítsa és irányítsa a mai világméretű munkát? Megállapítottuk, hogy amikor Pál és a vele tartózkodók Ázsia kerületében akartak prédikálni, ezt nem valamilyen irányító testület, hanem a szent szellem tiltotta meg. Továbbá, amikor később Bithynia-ban akartak prédikálni, Jézus szelleme megakadályozta őket. Ehelyett egy látomás útján utasították őket, hogy lépjenek át Macedóniába. (ApCsel 16: 6–9)
Jézus nem használt Jeruzsálemben vagy másutt egy embercsoportot annak idején, hogy irányítsa a világméretű munkát. Ő maga is tökéletesen képes volt erre. Valójában még mindig az.
Ma:  Valamennyi gyülekezetet utazó képviselők és kirendeltségek ellenőrzik, amelyek beszámolnak az irányító testületnek. A pénzügyeket az irányító testület és képviselői ellenőrzik. Hasonlóképpen, a Királyság-termek földvásárlását, valamint azok tervezését és felépítését egyaránt az Irányító Testület ellenőrzi a kirendeltségen és a Regionális Építési Bizottságban lévő képviselői útján. A világ minden gyülekezete rendszeresen statisztikai jelentéseket készít az irányító testületnek, és az ebben a gyülekezetben szolgáló összes vénet nem maguk a gyülekezetek, hanem az irányító testület annak kirendeltségei útján nevezi ki.
Első század: Az első században a fentiek egyikével egyáltalán nincs párhuzam. A találkozóhelyek épületeit és földjeit nem említik. Úgy tűnik, hogy a gyülekezetek a helyi tagok otthonában gyűltek össze. A jelentéseket nem rendszeresen készítették, de az akkori szokás szerint az utazók híreket hordoztak, így az egyik vagy másik helyre utazó keresztények jelentéseket tettek a helyi gyülekezetnek a munkáról, bárhol is voltak. Ez azonban mellékes volt, és nem része a szervezett kontrolling adminisztrációnak.
Ma: Az irányító testület jogalkotási és igazságügyi szerepet tölt be. Ahol valami nincs egyértelműen kimondva a Szentírásban, ahol lelkiismeret kérdése lehetett, új törvényeket és szabályozásokat vezettek be; például a dohányzás elleni tiltás vagy a pornográfia megtekintése. Meghatározta, hogy a testvérek hogyan kerülhetik el a katonai szolgálatot. Például jóváhagyta a mexikói tisztviselők megvesztegetésének gyakorlatát, hogy katonai szolgálati kártyát kapjanak. Úgy döntött, hogy mi a házasság felbontásának oka. Az állatiasság és a homoszexualitás csak 1972 decemberében vált alapul. (Igazság szerint, ez nem az irányító testület volt, mivel csak 1976-ban jött létre.) Jogilag sok szabályt és eljárást hozott létre törvényerejű rendeleteinek végrehajtására. A háromfős bírói bizottság, a fellebbezési eljárás, a zárt ülések, amelyeken a vádlott megfigyelői is meg vannak tiltva, mind példák a tekintélyre, amelyet állítólag Istentől kapott.
Első század: Egy figyelemre méltó kivétellel, amellyel most foglalkozunk, az idősebb férfiak és apostolok nem hoztak semmit az ókori világban. Minden új szabály és törvény olyan személyek terméke volt, akik inspiráció alapján cselekedtek vagy írtak. Valójában ez a kivétel bizonyítja azt a szabályt, hogy Jehova mindig személyeket, nem pedig bizottságokat alkalmazott népével való kommunikációhoz. Még a helyi gyülekezet szintjén sem valami központosított hatalom, hanem prófétákként tevékenykedő férfiak és nők adták az isteni ihletet. (ApCsel 11:27; 13: 1; 15:32; 21: 9)

Kivétel, amely bizonyítja a szabályt

Tanításunk egyetlen alapja, hogy az első századi irányító testület Jeruzsálemben volt, a körülmetélés kérdésében felmerülő vitán alapul.

(ApCsel 15: 1, 2) 15 És egyes férfiak lejöttek Jude-deból és elkezdték a testvéreket tanítani: „Ha Mózes szokása szerint körülmetélettel nem szabad megmenteni, nem szabadíthattok meg.” 2 De amikor Pál és Bar′na · basszus nem zajlottak velük kissé nézeteltérésen és vitatkozáson, elrendezte, hogy Pál és Bar′na · bas és néhányan közülük menjenek fel Jeruzsálemben az apostolokhoz és az idősebb férfiakhoz e vita kapcsán. .

Ez akkor történt, amikor Pál és Barnabás Antiochiában voltak. Júdeából érkeztek férfiak, új tanítást hozva, ami elég sok vitát váltott ki. Meg kellett oldani. Elmentek tehát Jeruzsálembe. Azért mentek oda, mert ott létezett az irányító testület, vagy azért mentek oda, mert ez volt a probléma forrása? Amint látni fogjuk, ez utóbbi az utazás legvalószínűbb oka.

(Cselekedetek 15: 6) . . .És az apostolok és az idősebb férfiak összegyűltek, hogy megismerjék ezt az ügyet.

Figyelembe véve, hogy tizenöt évvel korábban zsidók ezreit keresztelték meg pünkösdkor, ekkorra már biztosan sok gyülekezet működött a Szentvárosban. Mivel az összes idősebb férfi részt vett ebben a konfliktusmegoldásban, ez jelentős számú idős férfit jelentene. Kiadványainkban gyakran nem ezt a kinevezett férfiak kis csoportját ábrázolják. Valójában az összejövetelt sokaságnak nevezik.

(Cselekedetek 15: 12) Abban az az egész sokaság elnémult, és elkezdtek hallgatni Bar′na · bas-ra és Pálra a sok jelekkel és látványosságokkal kapcsolatban, amelyeket Isten nekik keresztül tett.

(Cselekedetek 15: 30) Ennek megfelelően, amikor ezeket az embereket elengedték, lementek Antiochiaba, és összegyűjtötték a sokaságot és átadta nekik a levelet.

Minden jel arra utal, hogy ezt a gyűlést nem azért hívták össze, mert Jézus az összes idősebb férfit Jézus nevezte ki a világ első századi gyülekezetének irányítására, hanem azért, mert ők okozták a problémát. A probléma nem szűnik meg, amíg az összes jeruzsálemi keresztény nem tud megállapodni ebben a kérdésben.

(15 cselekedetek: 24, 25) . . .Mióta hallottuk, hogy közülünk néhányan beszédekkel gondot okoztak NEKED, megpróbálták felforgatni a lelkeket, bár nem adtunk nekik utasítást 25 jöttünk egyhangú egyetértés és szívesebben választották az embereket, hogy szeretteinkkel, Bar′na · basszal és Pállal együtt küldjünk neked

Egyhangú egyetértés született, és mind az embereket, mind az írásos visszaigazolást elküldték az ügy nyugtatására. Csak akkor van értelme, hogy bárhová utazott utána Pál, Silas és Barnabás, magukkal vitték a levelet, mert ezek a zsidók még nem végeztek. Néhány évvel később, a galatákhoz írt levelében Pál megemlíti őket, és azt kívánja, bárcsak felbuzdulnának. Erős szavak, jelezve, hogy Isten türelme elhasználódott. (Gal 5:11, 12)

A teljes kép megtekintése

Tegyük fel egy pillanatra, hogy nem volt olyan irányító testület, amely irányítaná a világméretű munkát és szolgálna Isten egyedüli kommunikációs csatornájaként. Akkor mit? Mit tettek volna Pál és Barnabás? Mást tettek volna? Természetesen nem. A vitát jeruzsálemi férfiak okozták. A megoldás egyetlen módja az lenne, ha visszavinnék Jeruzsálembe az ügyet. Ha ez az első századi irányító testület bizonyítéka, akkor a Keresztény Szentírás többi részében megerősítő bizonyítékokra van szükség. Amit azonban találunk, az nem más.
Sok tény támogatja ezt a nézetet.
Pál külön kinevezést kapott a nemzetek apostolává. Nem kevésbé Jézus Krisztus nevezte ki közvetlenül. Nem konzultált volna az irányító testülettel, ha van ilyen? Ehelyett azt mondja:

(Galáciák 1: 18, 19) . . . Aztán három évvel később felmentem Jeruzsálembe meglátogatni Kéfászt, és tizenöt napig voltam nála. 19 De az apostolok közül senkit sem láttam, csak Jakabot, az Úr testvérét.

Milyen furcsa, hogy szándékosan kerülje el az irányító testületet, hacsak nem létezik ilyen egység.
Honnan jött a „keresztények” név? Valami jeruzsálemi székhelyű vezető testület adott ki irányelvet? Nem! A név isteni gondviseléssel jött. Ó, de vajon ez legalább Jeruzsálem apostolain és idősebb emberein keresztül érkezett, mint Isten kijelölt kommunikációs csatornája? Nem tette; az antiochiai gyülekezeten keresztül jött. (ApCsel 11:22) Valójában, ha az első századi vezető testület ügyét akarná előteremteni, akkor könnyebb dolga lenne, ha az antiochiai testvérekre összpontosítana, mivel úgy tűnik, hogy nagyobb hatással voltak a aznapi világméretű prédikációs munka, mint Jeruzsálem idősebb emberei.
Amikor János megkapta látomását, amelyben Jézus megszólította a hét gyülekezetet, nem tesznek említést egy irányító testületről. Miért nem követte Jézus a csatornákat, és nem utasította Jánost, hogy írjon az irányító testületnek, hogy azok elláthassák felügyeleti szerepüket és el tudják látni ezeket a gyülekezeti ügyeket? Egyszerűen fogalmazva, a bizonyítékok zöme az, hogy Jézus az első század folyamán közvetlenül foglalkozott a gyülekezetekkel.

Az ókori Izrael tanulsága

Amikor Jehova először magához vitt egy nemzetet, vezetőt nevez ki, nagy hatalommal és felhatalmazással adta népének felszabadítását és az ígért földre vezetését. De Mózes nem lépett be arra a földre. Ehelyett megbízta Joshua-t, hogy vezesse népét a kaanániták elleni háborúban. Azonban, miután elvégezték ezt a munkát és Joshua meghalt, érdekes dolog történt.

(bírák 17: 6) . . Azokban a napokban nem volt király Izraelben. Ami mindenkit illet, ami a saját szemében helyes volt, azt megszokta.

Egyszerűen fogalmazva: Izrael nemzetében nem volt emberi uralkodó. Az egyes háztartások vezetőjének volt törvénytörvénye. Az imádatnak és magatartásnak olyan formája volt, amelyet Isten keze által írásban fogalmaztak meg. Igaz, vannak bírák, de nem az irányítás, hanem a viták rendezése volt a szerepe. Ugyancsak szolgáltak az emberek vezetésében háború és konfliktus idején. De Izrael felett nem volt emberi király vagy irányító testület, mert Jehova volt az õ királyuk.
Annak ellenére, hogy Izrael bírói korszakának népe korántsem volt tökéletes, Jehova ezt az általa jóváhagyott kormányzati minta alapján állította fel. Ésszerű lenne, hogy még a tökéletlenség megengedése, bármilyen kormányzati formát Jehova is bevezet, a lehető legközelebb áll ahhoz, amelyet eredetileg a tökéletes ember számára szánt. Jehova létrehozhatott valamilyen formájú központosított kormányt. Ugyanakkor Joshua, aki közvetlenül kommunikált Jehovával, halálát követően nem kapott utasítást ilyesmire. Sem monarchiát, sem parlamenti demokráciát, sem pedig az emberi kormányzás számtalan formáját, amelyet kipróbáltunk és láttunk, nem kellett kudarcot vallani. Jelentős, hogy nem volt rendelkezés központi bizottság - irányító testület - felállításáról.
Figyelembe véve minden tökéletlen társadalom korlátait, a kulturális környezetben rejlő hátrányokkal párosulva - amilyen akkor is volt - az izraelitáknak a lehető legjobb életmódjuk volt. De az emberek, soha nem elégedve egy jó dologgal, emberi királyt, központosított kormányt felállítva „javítani” akartak rajta. Természetesen onnan nagyjából lefelé tartott.
Ebből következik, hogy az első században, amikor Jehova ismét magához vitte a nemzetet, az isteni kormányzás ugyanazon mintáját követi. Minél nagyobb volt Mózes, megszabadította népét a szellemi fogságból. Jézus távozásakor tizenkét apostol megbízta a munka folytatását. Mi következett, amikor ezek elpusztultak, egy világméretű keresztény gyülekezet volt, amelyben Jézus közvetlenül az égből uralkodott.
A gyülekezetben vezetõk írásos utasításokat írtak nekik fokozatosan ihlettel, valamint Isten közvetlen szavával, amelyet a helyi próféták közvetítettek. Nem volt praktikus, ha egy központosított emberi hatalom irányítja őket, de ennél is fontosabb, hogy bármely központi hatalom elkerülhetetlenül vezetne a keresztény gyülekezet korrupciójához, ugyanúgy, ahogy Izrael királyainak központi hatalma vezette az zsidók.
A történelem ténye, és a Biblia próféciájának teljesülése is az, hogy a keresztény gyülekezetben az emberek felálltak és kezdették uralkodni keresztény társaik felett. Idővel létrejött egy irányító testület vagy kormányzó tanács, amely kezdett uralkodni a nyájban. Az emberek hercegekként állítják fel magukat és azt állították, hogy az üdvösség csak akkor lehetséges, ha teljes engedelmességet kapnak nekik. (ApCsel 20: 29,30; 1. Tim. 4: 1-5; Ps. 146: 3)

A mai helyzet

Mit szólsz a mához? Az a tény, hogy nem létezett az első századi irányító testület, azt jelenti, hogy ma sem létezik ilyen? Ha irányító testület nélkül sikerült megbirkózniuk, miért nem tudjuk? A helyzet annyira más-e a mai helyzetben, hogy a modern keresztény gyülekezet nem működhetne anélkül, hogy egy embercsoport irányítaná? Ha igen, mennyi hatalmat kell befektetni egy ilyen férfi testületbe?
Ezeket a kérdéseket megpróbáljuk megválaszolni a következő üzenetünkben.

Meglepő kinyilatkoztatás

Meglepődhet, ha megtudja, hogy a szentírásbeli érvelés nagy része ebből a párhuzamból származik, amelyet Frederick Franz testvér adott a Gileád ötvenkilencedik osztályának 7. szeptember 1975-i érettségi ideje alatt tartott beszédében. Ez éppen a megalakulás előtt volt. a mai irányító testület 1. január 1976-jén. Ha saját maga szeretné hallgatni a diskurzust, könnyen megtalálható a youtube.com webhelyen.
Sajnos a diskurzusának minden hangos érvelését egyszerűen figyelmen kívül hagyták, és soha nem ismételték meg egyetlen publikációban sem.

Kattintson ide, hogy a rész 3

Meleti Vivlon

Meleti Vivlon cikkei.
    47
    0
    Szeretné a gondolatait, kérjük, kommentálja.x