A Hűséges Rendező - az összegzésben

„Ki valójában a hű és diszkrét rabszolga?” (Mt. 24: 45-47)

egy előző poszt, a fórum tagjai közül többen értékes betekintést nyújtottak ebben a témában. Mielőtt más témákra térnénk át, hasznos lenne összefoglalni a vita legfontosabb elemeit.
Kezdjük azzal, hogy olvassuk el a példázat legteljesebb ismertetését, Lukács által biztosított módon. A megértéshez segítséget nyújtunk a kontextus egy részében is.

A felírható háttér

(Lukács 12: 32-48) „Ne félj, kis nyáj, mert Atyád jóváhagyta, hogy NEKED adod a királyságot. 33 Adja el a Neked való dolgokat, és adj kegyelmi ajándékokat. Készítsen magának pénztárcákat, amelyek nem kopnak el, soha nem hiányzó kincs az egekben, ahol a tolvaj nem kerül a közelébe, és a moly sem fogyaszt. 34 Mert ahol a te kincsed van, ott lesz a te szíved is.
35 „Övezzen be ágyékod, égjenek lámpáid, 36 és ti magatok legyél olyan, mint az emberek, akik várják a mestert, amikor visszatér a házasságból, hogy megérkezésekor és kopogásukkor azonnal megnyílhassanak előtte. 37 Boldogok azok a rabszolgák, akiket az érkezõ mester figyel! Valóban azt mondom NEKED, hogy övezi magát, és az asztalnál hátradől, és mellé fog menni, és szolgálni fogja őket. 38 És ha megérkezik a második órához, akkor is, ha a harmadikba érkezik, és így megtalálja őket, boldogok! 39 De tudd meg, hogy ha a házvezető tudta volna, melyik órában jön a tolvaj, tovább figyelte volna, és nem engedte volna, hogy betörjenek a házába. 40 TE is maradj készen, mert egy óra múlva, amikor nem gondolja, hogy valószínűleg az ember fia jön. "

⁴¹ Majd Peter azt mondta: „Uram, ezt mondod nekünk, vagy mindenkinek?” ⁴² És Az Úr azt mondta: „Ki valójában a hűséges gazda, a diszkrét, akit a mestere kinevez a kísérő testére, hogy a megfelelő időben adja meg nekik az élelmiszerkészlet mértékét? ⁴³ Boldog az a rabszolga, ha megérkezésekor a mestere ezt megtalálja! ⁴⁴ Igazán mondom neked, hogy kinevezi őt minden holmijához. ⁴⁵ De ha valaha is ez a rabszolga azt mondaná a szívében: „Uram késlelteti az érkezést”, és el kell kezdenie verni a szolgákat és a leányszolgákat, enni és inni, és belemenni, ⁴⁶ az a rabszolga ura egy olyan napon jön, amelyre nem számít, és egy órában, amelyet nem tud, és a legnagyobb komolysággal megbünteti őt, és egy részét kiosztja a hűtlennel. ⁴⁷ Aztán azt a rabszolgát, aki megértette a mester akaratát, de nem készített fel, vagy az akarata szerint nem cselekedett, sok ütéssel megverték. ⁴⁸ De az, aki nem értett, és mi történt a stroke-ot érdemlő dolgokkal is, kevesen verhető fel. Valójában mindenkinek, akinek sokat adtak, sokat követelnek tőle; és akit az emberek sokat felelõsek, a szokásosnál többet követelnek tőle.

A hivatalos tolmácsolásunk kezelése

Észre fogja venni, hogy Jézus arra ösztönzi hallgatóit, hogy maradjanak az irányban. Arra a lehetőségre utal, hogy érkezése késhetnek látszani. („Ha a második őrségbe érkezik, még akkor is, ha a harmadikba…”) Mégis, boldogok lesznek, ha megérkezéskor észreveszi, hogy teljesítik akaratát. Aztán hangsúlyozza, hogy az Emberfia érkezése olyan lesz, mint egy tolvajé.
Erre válaszul Péter megkérdezi, kire utal Jézus; nekik vagy mindenkinek? Figyelje meg, hogy Jézus nem válaszol a kérdésre. Ehelyett ad nekik egy másik példabeszédet, de az elsőhöz kapcsolódik.
Hivatalosan azt állítjuk, hogy Jézus 1918-ban érkezett. Ha érdekli, hogy ezt kutassa a Őrtorony könyvtár, látni fogja, hogy erre a napra nem nyújtunk szilárd Szentírás-támogatást. Teljesen spekuláción alapul. Ez nem azt jelenti, hogy helytelen. Ennek bizonyításához azonban másutt kell keresnünk a bizonyítékokat. A példázat kapcsán az Emberfia érkezése ismeretlen a hallgatói számára, és ennél is több, hogy egy olyan órán lesz, amelyet „nem tartanak valószínűnek”. Megjósoltuk Krisztus 1914-es érkezését 40 évvel az esemény előtt. Határozottan azt hittük, hogy 1914 valószínű. Ezért ahhoz, hogy Jézus szavai igazak legyenek, arra kell következtetnünk, hogy újabb érkezésről beszél. Az egyetlen jelölt maradt, hogy megérkezett Armageddonba vagy közvetlenül azelőtt. Ennek az egyetlen ténynek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy jelenlegi megértésünket hamisnak vessen el.
Mivel arra a következtetésre jutunk, hogy a rabszolga az egyének osztálya, és ezt az osztályt Jézus 1918-ban ítélte meg, és ezt követően minden holmijának felügyeletét biztosította, fel kell tennünk magunknak a kérdést, mi lett a másik három osztály. Milyen bizonyítékok vannak arra, hogy a Gonosz Rabszolgák osztályát megbüntették, és amint arra a Mátéban írt párhuzamos beszámoló rámutat, az elmúlt évszázadban sírt és csikorgatta a fogát? Ezenkívül mi az a rabszolgaosztály, amely sok stroke-ot kap, és a másik rabszolga-osztály, amely kevés stroke-ot kap? Hogyan büntette Jézus ezt a két osztályt agyvérzéssel? Mivel ez a történelem és a múltunkban csaknem száz év, mára tisztának kell lennie, hogy kik a rabszolga további három osztálya, és hogyan bánt velük Jézus. Hogyan lehet, hogy ezekre a kérdésekre adott válaszok nem egyértelműek minden keresztény számára?

Alternatív megértés

Az egyszerű igazság az, hogy nem tudjuk biztosan tudni, hogy ki a hű sáfár vagy a másik három rabszolgatípus. A Biblia egyértelműen jelzi, hogy csak Mesterük megérkezése és későbbi ítélete eredményeként fogják őket azonosítani. Most körülnézhetünk, hogy ki táplál minket, és levonhatunk néhány következtetést, de olyan sok lehetőség van? Az irányító testület? De ez azt jelentené, hogy egyedül őket nevezik ki a Mester összes holmijára? Vajon a földön felkent maradványa? Ezt nem vonhatjuk le, de meg kell válaszolnunk azt a kérdést, hogy miként táplálnak minket, mivel nincsenek hozzájárulásaik a megjelent cikkekhez, sem az irányító testület felépítéséhez, sem a szervezet irányához.
Talán a rabszolgák mindannyiunktól származnak, mint egyének, ahogy Krisztus más példázatai is, amelyek a rabszolgákat használják szemléltető komponensként. Igaz, hogy az általunk fogyasztott spirituális táplálékot szinte kizárólag azok állítják össze, szerkesztik, nyomtatják és terjesztik, akik azt állítják, hogy a másik juhosztályba tartoznak, amelyről úgy gondoljuk, hogy földi reményekkel rendelkeznek. A takarmányozási program a vezető testülettől kezdődik, és egészen az egyes kiadókig terjed. Nővéreink hatalmas seregek, amelyek terjesztik a jó hírt. Hozzájárulnak a spirituális ételek kiosztásához.
Azt sugalljuk, hogy a példázat minden keresztényre hivatkozik? hogy egyénekként mindannyian Krisztus ítélkeznek majd megérkezése után, és a rabszolga e négy kategóriájának egyikébe soroljuk? Ez csak egy lehetőség, de amit mondunk, az az, hogy nem ismerhetjük meg ennek a prófétai példázatnak a beteljesedését, amíg a bizonyíték nem áll előttünk a Mester érkezésekor.

Szellemi táplálék

Ki tanúskodik rólunk a hű rabszolga kilétéről? Nem éppen azok állítják, hogy ilyen rabszolgák? Ki tanúskodik arról, hogy ennek a rabszolgának 1918 óta fennhatósága van Jézus minden holmija felett? Ismét önálló rabszolga. Tehát tudjuk, hogy ki a rabszolga, mert a rabszolga ezt mondja nekünk.
Jézusnak ezt kell mondania az ilyen érvelésről.

„Ha egyedül tanúságomat teszek magamról, a tanúm nem igaz. (John 5: 31)

A rabszolga nem tud tanúskodni önmagáról. Tanúnak vagy bizonyítéknak máshonnan kell származnia. Ha ez a földi Isten Fiára vonatkozott, akkor mennyivel inkább az emberekre?
Jézus az, aki megérkezése után tanúságot tesz arról, hogy ki is ez a négy rabszolga. Ítéletének eredménye minden megfigyelő számára nyilvánvaló lesz.
Ezért ne zavarjuk magunkat e példázat értelmezése miatt. Várjuk csak türelmesen Urunk megérkezését, és közben vegyük szívünkbe a Lukács 12: 32-48-ból és a Máté 24: 36-51-ből származó figyelmeztető szavait, és tegyünk meg mindent a Királyság és a szolgálat érdekeinek előmozdításáért. testvéreink szükségletei mindaddig, amíg Jézus eljut a Királyság dicsőségében.

Meleti Vivlon

Meleti Vivlon cikkei.