[Az október 15, 2014 áttekintése Őrtorony cikk az 7 oldalon]

„A hit az elvárt elvárása annak, amire vágynak.” - Zsidó. 11: 1

 

Egy szó a hitről

A hit annyira létfontosságú a túléléshez, hogy Pál nemcsak megadta nekünk a kifejezés inspirált meghatározását, hanem a példák egész fejezetét is, hogy teljes mértékben megértsük a kifejezés alkalmazási körét, annál jobb, ha azt saját életünkben fejlesztenénk. . A legtöbb ember félreérti, mi a hit. A legtöbb számára azt jelenti, hogy hinni kell valamiben. James ugyanakkor azt mondja, hogy „a démonok hisznek és megrázkódnak.” (James 2: 19) A héberek 11 fejezete világossá teszi, hogy a hit nem pusztán valaki létezésében való hit, hanem az adott személy jellemében való hisz. Jehovába vetett hit azt jelenti, hogy hinni fog, hogy igaz lesz önmagában. Nem hazudhat. Nem teheti meg az ígéretét. Ezért az Istenbe vetett hit azt jelenti, hogy hinni kell abban, hogy megígérte. Mindegyik esetben, amelyet Pál adott az 11 héberben, a hit férfiai és női tett valamit, mert hittek Isten ígéreteiben. A hitük életben volt. Hitüket az Isten iránti engedelmesség bizonyította, mert azt hitték, hogy megtartja nekik tett ígéreteit.

Sőt, hit nélkül lehetetlen nagyon kedvelni Istent, mert aki megközelíti Istent, azt kell hinnie abban, hogy ő és az ő lesz a jutalom akik komolyan keresik őt. ”(Zsidó 11: 6)

Van-e hitünk egy Királyságban?

Mit fog levonni az átlagos Jehova Tanú, miután megnézi a heti tanulmánycikk címét?
A királyság nem személy, hanem koncepció, megállapodás vagy kormányzati igazgatás. A Bibliában sehol sem mondják el, hogy megrázhatatlan hittel bír ilyen dolgokban, mert ezek a dolgok nem tehetnek ígéreteket és nem tarthatják meg azokat. Isten képes. Jézus megteheti. Mindkettő olyan személy, aki képes és képes ígéretet tenni, és aki mindig megtartja azt.
Ha a tanulmány azt állítja, hogy megrázhatatlan hitünk van abban, hogy Isten meg fogja tartani azt az ígéretét, hogy királyságot hozzon létre, amelyben össze fog egyeztetni vele az egész emberiséget, akkor ez más. Figyelembe véve ugyanakkor a Királyság Minisztériumának, a korábbi Őrtoronyok részét, valamint a konferencia és az éves találkozó program diskurzusait, valószínűbb, hogy az alapul szolgáló üzenet továbbra is azt hinni, hogy Krisztus királysága az 1914 óta uralkodik, és hogy van hit ( azaz hidd el), hogy az adott évre alapozott összes doktrínánk továbbra is igaz.

Valami figyelemre méltó a szövetségekről

Ahelyett, hogy szakaszonként átnéznénk ezt a tanulmánycikket, ezúttal egy tematikus megközelítést próbálunk meg elérni a legfontosabb felfedezéshez. (A tanulmány témakör szerinti lebontása még sokat kereshet, és ez olvasható Menrov áttekintése.) A cikk hat szövetséget tárgyal:

  1. Ábrahámi szövetség
  2. Törvényszövetség
  3. Davidic Szövetség
  4. Szövetség egy papnak, mint Melkizedek
  5. Új szövetség
  6. Királyság Szövetség

Jó kis összegzés található az 12 oldalon. Amikor észreveszi, Jehova ötből készítette őket, Jézus pedig a hatodikat. Ez igaz, de valójában Jehova mind a hatot elkészítette, mert amikor az Országos Szövetségre nézzünk, ezt találjuk:

„… Szövetséget kötök veled, csakúgy, mint apám szövetséget kötött velem, egy királyságért…” (Lu 22: 29)

Jehova Jézussal kötötte a királyság szövetségét, és Jézus - az Isten királynak kinevezett - kiterjesztette ezt a szövetséget e követõk számára.
Tehát Jehova mindegyik szövetséget megkötötte.
De miért?
Miért kötne Isten szövetségeket az emberekkel? Milyen célra? Senki sem járt Jehovával üzletről. Ábrahám nem ment hozzá az Istenhez és nem azt mondta: „Ha hű vagyok neked, akkor megállapodást (szerződést, megállapodást, szövetséget) köt velem?” Ábrahám csak azt cselekedett, amit hittem tett. Azt hitte, hogy Isten jó, és engedelmességét bizonyos mértékig jutalmazni fogja, amelyet megelégedve hagyott Isten kezébe. Jehova ígérettel és szövetséggel megközelítette Ábrahámot. Az izraeliták nem kérdezték Jehovától a törvénykönyvet; csak menni akartak az egyiptomiaktól. Nem is papok királyságává válását kérték. (Ex 19: 6) Mindent, ami Jehova által a kékből jött ki. Lehet, hogy előrelépett és megadta nekik a törvényt, ehelyett szövetséget kötött, szerződéses megállapodást kötött velük. Hasonlóképpen, Dávid nem számított arra, hogy az lesz, akivel a Messiás jön. Jehova ezt a kéretlen ígéretét tett neki.
Ezt fontos felismerni: Jehova mindegyik esetben mindent megtett volna, ha ígéretes megállapodást vagy szövetséget kötött volna. A mag Ábrahámon és Dávidon keresztül jött volna, és a keresztényeket továbbra is örökbe fogadták. Nem kellett ígérnie. Ugyanakkor úgy döntött, hogy mindegyiknek van valami konkrét hite; valami konkrét munkát és reményt. Ahelyett, hogy valamilyen homályos, meg nem határozott jutalomra hitt volna, Jehova szeretettel kifejezett ígéretét adott nekik, esküt tett, hogy lezárja a szövetséget.

„Ugyanígy, amikor Isten úgy döntött, hogy világosabbá bizonyítja az ígéret örököseinek szándékának megváltoztathatatlanságát, esküt garantálta, 18 Annak érdekében, hogy két megváltoztathatatlan dolog révén, amelyben Isten lehetetlen hazudni, mi, akik menekültünk menedékbe, erőteljes bátorítást kaphatunk, hogy határozottan tartsuk meg az előttünk álló reményt. 19 Ez a remény a lélek horgonyaként van, egyaránt biztos és szilárd, és bekerül a függönybe ”(Heb 6: 17-19)

Istennek a szolgáival kötött szövetségei „erõteljes bátorítást” adnak nekik, és konkrét dolgokat kínálnak, amelyekben reménykedni lehet „a lélek horgonyává”. Mennyire csodálatos és gondoskodó Istenünk!

A hiányzó szövetség

Akár egy hűséges egyénnel, akár egy nagy csoporttal - még olyan kipróbálatlannal is -, mint Izrael a pusztában - Jehova kezdeményezést kezdeményez és szövetséget kötött, hogy megmutassa szeretetét, és szolgáinak adjon valamit, amelyben dolgozhat és remélhet.
Tehát itt van a kérdés: Miért nem kötött szövetséget a Más Juhokkal?

Miért nem kötött Jehova szövetséget a Másik Juhmal?

Jehova Tanúi azt tanítják, hogy a Másik Juh olyan keresztény osztály, amelynek földi reménye van. Ha hittek Istenben, akkor örök élettel jutalmazza őket a földön. Számunk szerint meghaladják a kenet (állítólag 144,000 személyekre korlátozva) sokkal több mint az 50 és az 1 között. Tehát hol van Isten szeretõ szövetsége nekik? Miért figyelmen kívül hagyják őket?
Nem tűnik furcsának ellentmondásosnak, ha Isten szövetséget köt olyan hűséges egyénekkel, mint Ábrahám és Dávid, valamint olyan csoportokkal, mint az Mózes alá tartozó izraeliták és a Jézus alatt felkentetett keresztények, miközben teljesen figyelmen kívül hagyja a ma őt szolgáló hűséges emberek millióit? Nem számíthatnánk-e arra, hogy Jehova, aki tegnap, ma és örökké ugyanaz, a szövetséget, a jutalom ígéretét millió hűségesnek írta alá? (Ő 1: 3; 13: 8) Valami?… Valahol?…. A keresztény szentírásokba temették - talán a Jelenések könyvébe, egy könyvet a végidőkre írtak?
Az irányító testület azt kéri tőlünk, hogy higgyünk egy olyan ország ígéretében, amelyet még soha nem tettünk. Az Isten által Jézus által tett királysági ígéret igen volt a keresztények számára, de a Jehova Tanúinak meghatározása szerint nem a többi juh számára. Nekik nincs királyság ígéret.
Talán, amikor az igazságtalanok feltámadása bekövetkezik, újabb szövetség lesz. Talán ez része annak, amit a „megnyíló új tekercsek vagy könyvek” tartalmaznak. (Re 20:12) Mindez persze ezen a ponton sejtés, de következetes lenne, ha Isten vagy Jézus újabb szövetséget kötne az új világban feltámadt milliárdokkal, hogy nekik is ígéretük legyen a reményre és a munkára. felé.
Ennek ellenére egyelőre a keresztényeknek, köztük az igazi többi juhoknak - a nemzsidó keresztényeknek, mint én is - elkötelezett szövetség az Újszövetség, amely magában foglalja a reményt, hogy a királyságot örököljük Urunkkal, Jézussal. (Luke 22: 20; 2 Co 3: 6; Ő 9: 15)
Ez Isten ígéretét jelenti, amelyben megrázhatatlan hittel kell rendelkeznünk.

Meleti Vivlon

Meleti Vivlon cikkei.
    29
    0
    Szeretné a gondolatait, kérjük, kommentálja.x