Római katolikus koromban soha nem volt kérdés, akihez imádkoztam. Mondtam a memorizált imáimat, és követtem az Ámen. A Biblia soha nem volt része az RC tanításának, ezért nem voltam ismerős.

Lelkes olvasó vagyok, és hét éves korom óta olvasok sok témában, de soha nem a Bibliát. Alkalmanként hallottam idézeteket a Bibliából, de személyesen nem vettem fáradságot, hogy ezen a ponton magam után kutassak.

Aztán amikor elkezdtem tanulmányozni a Bibliát Jehova Tanúival, és részt vettem az összejöveteleken, megismertettem, hogyan kell imádkozni Jehova Istenhez Jézus nevében. Még soha nem beszéltem Istennel ilyen személyes szinten, de amikor a Szentírást olvastam, meg voltam róla győződve.

ÉNy - Máté 6: 7
„Imádkozáskor ne mondja el ugyanazt a dolgot újra és újra, mint a nemzetek emberei, mert azt képzelik, hogy meghallgatást kapnak sok szó használatáért.”

Az idő múlásával sok olyan dolgot kezdtem észrevenni a JW szervezetében, amelyek ellentétesek voltak azzal, amiről azt hittem, hogy a Szentírás tanít. Ezért megismerkedtem a biblehub.com-szal és összehasonlítani kezdtem a A Szentírás új világ fordítása (NWT) más bibliákkal. Minél többet kerestem, annál inkább elkezdtem kérdezni. Úgy gondolom, hogy a Szentírást le kell fordítani, de nem értelmezni. Isten sokféleképpen beszél minden egyes emberhez, attól függően, hogy mit képes elviselni.

Világom akkor nyílt meg igazán, amikor egy hozzám közel álló ember mesélt nekem a Beroean Pickets-ről, és amikor elkezdtem részt venni az ülésein, kinyílt a szemem arra, hogy mit jelent kereszténynek lenni. Megtudtam, hogy ellentétben azzal, amit gondoltam, sokan vannak, akik kétségbe vonják, hogy JW dogmája nem az, amit a Szentírás tanít.

Kényelmes vagyok azzal, amit tanulok, kivéve azt a tényt, hogy hogyan kell imádkozni. Tudom, hogy Jézus nevében imádkozhatok Jehovához. Azon maradtam, hogy vajon hogyan illeszthetem Jézust az életembe és az imáimba, amelyek különböznek attól, amit csinálok

Nem tudom, volt-e másnak szembesülése vagy szembesülése ezzel a küzdelemmel, és megoldotta-e.

Eldipa

 

Elpida

Nem vagyok Jehova tanúja, de kb. 2008 óta tanultam és vettem részt a szerdai és vasárnapi találkozókon, valamint az emlékhelyeken. Jobban szerettem volna megérteni a Bibliát, miután sokszor olvastam végig a tetején. Ugyanakkor, hasonlóan a beroeiakhoz, ellenőrizem a tényeimet, és minél jobban megértettem, annál jobban rájöttem, hogy nemcsak nem éreztem jól magam a találkozókon, hanem néhány dolognak számomra sem volt értelme. Egyik vasárnapig fel szoktam emelni a kezem, hogy hozzászóljak. Az idősebb nyilvánosan kijavított, hogy nem a saját szavaimat kell használnom, hanem a cikkben leírtakat. Nem tehettem meg, mivel nem úgy gondolkodom, mint a Tanúk. A dolgokat nem fogadom el tényként anélkül, hogy ellenőrizném őket. Ami engem igazán zavart, az az emlékmű, mivel úgy gondolom, hogy Jézus szerint bármikor részt kell vennünk, nem csak évente egyszer; különben konkrétan nyilatkozott volna és halálom évfordulóján, stb. Azt tapasztaltam, hogy Jézus személyesen és szenvedélyesen beszélt minden fajú és színű emberrel, függetlenül attól, hogy iskoláztak-e vagy sem. Miután láttam az Isten és Jézus szavaiban végrehajtott változásokat, ez engem valóban felidegesített, amikor Isten azt mondta nekünk, hogy ne tegyük hozzá vagy változtassuk meg Igéjét. Isten helyesbítése és Jézus, a felkent javítása pusztító számomra. Isten szavát csak lefordítani, nem értelmezni szabad.
16
0
Szeretné a gondolatait, kérjük, kommentálja.x